Sok laikus, ha meghallja a üzemanyagtöltő állomás kifejezést, egyből azokra a hatalmas, olajtársaságok által üzemeltetett benzinkutakra gondol, amelyekkel nap mint nap találkozik az ember. Pedig valójában nem így van, ugyanis ez, attól függően, hogy mire alkalmazzák, legyen az a gázolaj, benzin tárolása és biztosítása, több típusú is lehet. A megkülönböztetésben központi szerep jut az Országos Tűzvédelmi Szabályzatnak, amelyik több szempont szerint kategorizálja ezeket. Az első nagy csoportba a közforgalmú üzemanyagtöltő állomások tartoznak.
Ezek olyan kereskedelmi céllal működtetett létesítmények, ahol a munkatársak vagy a kliensek a személygépkocsijukat, munkagépeiket folyékony üzemanyaggal látják el. Emellett egyéb szolgáltatások is elérhetőek. Idetartozik például az, hogy a kuncsaftok a töltőállomáson hordozható antisztatikus vagy fém kannába, hordóba is tölthetik a benzint vagy gázolajat.
A benzin tárolása ezen esetben is biztonságos körülmények között megy végbe, és itt a szakértők havi szinten ellenőrzéseket tartanak annak érdekében, hogy a legkisebb bajt is ki lehessen iktatni. Emellett elterjedtek az üzemi töltőállomások is, ahol szintén komoly szerep jut a benzin tárolása tevékenységnek. Ezen létesítmények a gépjárműveket és munkagépeket üzemben tartó, saját gépeinek ellátására létrehozott töltőállomások, amelyek csakis az üzem- és kenőanyag ellátására használatosak. Itt tudni érdemes, hogy ezek a közúti forgalomtól hozzá nem férhető helyen találhatóak.
A benzin tárolása itt is lényegesnek számít, és mindig adott a biztonság. Ezen a kettőn kívül még léteznek a különleges üzemanyagtöltő állomások is. Ide sorolható a konténerkút is, ami nem más, mint egy mobil jelleggel bíró, közös acél alapkeretre szerelt, az üzemanyag tűzveszélyességi besorolásától függő legfeljebb 30 000 liter űrtartalmú tartály. Speciális jellege abban rejlik, hogy kimérő szerkezetet és szivattyút is magába foglal, ami segít hozzájutni az üzemanyaghoz. A benzin tárolása itt védett körülmények között megy végbe.
